BIX Magazin
2019-02-17
Munka- és életkedv vesztetten… avagy mit tehetünk, ha túl sok a munkánkkal járó stressz?
2017-11-17
-
Habis Melinda

Mai teljesítményorientált társadalmunkban egyre gyakrabban jelentkező probléma a kiégés (más néven burnout szindróma). A kiégés nem szakmaspecifikus, azaz bárkinél, bármilyen munkakörben előjöhet, de a legtöbb eset olyan szakmákban következik be, ahol sok emberrel kerülünk olyan személyes kapcsolatba, amelyet gyorsan kell felépíteni, s csak rövid időn keresztül áll fenn.

 

Mi is az a kiégés?

 

A kiégés nem egy hirtelen bekövetkező állapot, általában egy hosszú folyamat eredménye, amely leggyakrabban a munkahelyi helyzetünkkel függ össze. Legtöbbször kimerültséggel, és túlterheltséggel kezdődik, s többéves stressz-hatások következményeként több fázison keresztül jutunk el a végső, fizikai-, mentális-, emocionális kimerüléssel járó állapotba.

 

Vajon megelőzhető-e a kiégés?

 

A válaszunk igen, kellő akarattal, odafigyeléssel, önismeretünk fejlődésével el tudjuk kerülni, hogy kiégjünk. A megelőzésben sokat segíthet a munkahely támogatása is, a kiégést mérő rendszeres szűréssel ki lehet emelni azokat a kollégákat, akik érintettek ebben, megfelelő egyéni/csoportos foglalkozásokkal feltárhatóak az őket mozgató személyes motívumok, megtaníthatóak számukra olyan relaxációs és kommunikációs módszerek, amelyek a feszültség csökkenését és a kapcsolatok jobb kezelését eredményezik. A rendszeres munkahelyi továbbképzések, szupervíziók, tréningek, csapatépítések stabilabb érzelmi hátteret biztosítanak a hatékony munkavégzéshez.

           

Milyen szakaszokon mehetünk keresztül a kiégés folyamán?

 

Freudenberger 12 szakaszra osztotta a kiégés folyamatát.

Az első 3 szakaszban, amit idealisztikus lelkesedésnek is nevezünk, bizonyítási kényszert érzünk, s fokozott bevetést, energiát fordítunk arra, hogy minél jobban teljesítsünk a munkahelyünkön, s ezáltal csökkentjük a pihenőidőnket is, ennek következtében hátfájást vagy alvászavart észlelhetünk. A kezdeti szakaszok sokszor sikereket is hozhatnak az erőfeszítéseink hatására.

A második 3 szakaszban a szétszórtság és a tétlenség a vezető tünet, a gondokat és az igényeinket elnyomjuk, a saját értékrendünket átalakítjuk, a jelenlegi rendszerhez próbáljuk a legjobban illeszteni. A munkakedvünk fokozatosan tűnik el, s megkezdjük a meglévő energiatartalékunk mobilizálását. Eddig a pontig még saját erőnkből visszafordulhatunk, akár család vagy más támogató segítségével. A következő fázistól már szakember segítségét szükséges igényelnünk.

A harmadik fázisban (7-9. szakasz) a depresszív tünetek kerülnek előtérbe, azaz a visszavonulás és a frusztráció érzését éljük meg, szociális kapcsolatainkat kerüljük. Az értéktelenség érzése is folyamatosan erősödik bennünk, melynek következtében nagy eséllyel akár valamilyen tudatmódosító szerhez is hozzányúlhatunk (pl. gyógyszerek, alkohol, drog).

Az utolsó szakaszokat (10-12.szakasz) az apátia (kedvtelenség), belső üresség, értelmetlenség és reménytelenség érzése járja át. Teljes testi, fizikai és érzelmi kimerülés következik be, ritkán öngyilkossági gondolatok vagy kísérletek is megjelenhetnek. A teljesítőképesség annyira lecsökken vagy megszűnik a fázis végére, hogy gyakran az érintettek hónapokig nem képesek dolgozni. Ilyen esetekben sokszor kórházi kezelés és/vagy pszichoterápia szükséges a visszatéréshez.

 

Melyek a kiégés ismert okai?

 

Több okot sorol fel a szakirodalom, s minél több áll fenn egyszerre, annál nagyobb az esélye, hogy elindulunk a kiégés felé vezető úton.

Az időhiány sokszor az egyik központi tényező, azaz a szükséges időkeret túl szűknek bizonyul számunkra a feladat ellátására, ez például a szociális szakmákban az ügyfelek, betegek, utasok közvetlen számával függ össze.

Azok a visszatérő helyzetek is hozzájárulnak, amelyeknél nagy a leterheltség, s az illető úgy érzi, hogy nincs befolyása a helyzetre, azaz amelyeket sem elhagyni, sem megváltoztatni nem lehet, s amelyeket elviselhetetlennek érzünk.

Elérhetetlen saját, rendszerint nem tudatos, azaz rejtett céljaink, motivációink is szerepet játszhatnak benne, amelyek állandó elégedetlenség érzéssel és sokszor stresszel párosulnak.

További rizikófaktorként említhetjük még, ha a munkahelyünkön a kevés pozitív visszajelzést kapunk, a nem megfelelő bérezést, a nagy felelősségvállalással járó munkaköröket, az előrelépés kilátástalanságát, s a feladatkörrel járó fokozott adminisztratív terheket.

 

Érintett vagyok-e a kiégésben?

 

Gondoljuk végig, hogy önmagunkra ismertünk-e a fenti leírásban. Ha túl elfogultak vagyunk magunkkal szemben, mások véleményét is kikérhetjük, - akár a családi, akár a baráti körünkből- , hogy ők mit gondolnak rólunk. Kiégés kérdőívünk további támpontokkal szolgálhat ebben.

 

Mit tehetünk, ha már benne vagyunk a kiégés folyamatában?

 

Amennyiben megbizonyosodtunk, hogy a kiégés útjára léptünk, hozzunk döntést, hogy akarunk-e változtatni rajta egészségi állapotunk érdekében. Gondoljuk végig, hogy vajon milyen üzenetet hordoz számunkra ez az állapot. Hol vannak a határaink? Mi az életcélunk? Mennyire vagyunk fontosak saját magunk számára? Minden helyzetben ki kell tartanunk elképzeléseink mellett? Kell-e továbbfejlődnünk vagy ragaszkodjunk makacsul hibáinkhoz? Mitől betegedtünk meg? Mitől maradhatnánk egészségesek? Ha megtanuljuk jobban megérteni magunkat, azzal elősegítjük a gyógyulást. Lépésről lépésre vissza kell nyernünk az irányítást a saját életünk és a munkánk felett.

Fontos, hogy az időkereteket átértékeljük, a kiégés felé vezető úton ugyanis hajlamosak vagyunk minél kevesebb megszakítással a munkákat végezni, azaz minél kevesebb szünettel, minél többet dolgozni. Ennek hátterében sokszor a félelem, az elégedetlenség érzése munkálkodik bennünk, mivel elismerésre vágyunk az élet több területén, s a hatékonyságunkat, az elvégzett munka mennyiségét ezzel az időspórolással is növelni próbáljuk. Tervezzük meg, hogy mennyi ideig akarunk egyhuzamban dolgozni anélkül, hogy károsítanánk saját magunkat, mennyi ideig tartson a délelőtti és délutáni szünetünk, az ebédidőnk. Délután meddig szeretnénk dolgozni, a heti munkaidőt maximum hány órával léphetjük túl (a burnout kockázata a heti 40 munkaóra felett minden 5 óránál további 15 százalékkal nő). Adjunk teret időben a nyugodt étkezésnek, igyunk megfelelő mennyiségű folyadékot, mozgassuk át testünket, tegyünk 1-1 kör sétát a pihenőidőnk során. 

Annyi munkát vállaljunk el, amennyit időben s teljesítőképességünk határán belül el tudunk látni. Merjünk nemet mondani olyan feladatokra, amely meghaladja képességünket, határaink beismerésével félelmeinket csökkenthetjük. Másik lehetőség a delegálás, azaz magunk helyett másokat bízunk meg. Ezekben az esetekben át kell gondolnunk, hogy mely feladatokat adhatunk tovább, hogy több időnk maradjon más fontosabb projektek elvégzésére, s mely munkatársunk alkalmas a munka elvégzésére.

 

Feszültség levezetés munkaidőben?

 

A munkahelyi stressz jobb viseléséhez elengedhetetlen, hogy problémamegoldó és stresszkezelő viselkedésünket fejlesszük. Elsajátíthatunk olyan relaxációs gyakorlatokat, amelyeket akár munkaidőben is alkalmazhatunk, ilyen például a progresszív relaxáció, amely izommunkával végezhető lazítás; azaz különböző izomcsoportok megfeszítésén és ellazulásán alapszik. A rendszeres gyakorlás a kiegyensúlyozottság, önkontroll, s nyugalom élményét nyújtja.

Olyan munkahelyi konfliktushelyzetekben ahol harag érzését éljük meg, nem ajánlatos rögtön kiadnunk a mérgünket. Ilyen esetekben tartsunk szünetet, amelyben tisztázhatjuk önmagunkkal, hogy milyen kívánságunk nem teljesült, s az ezzel kapcsolatos érzéseinket fogalmazzuk meg, amelyeket a külvilág felé reprezentálhatunk. Sokszor a düh megnövekedett adrenalin szinttel is jár, ami mozgással jól levezethető, ilyen esetben akár a lépcsőházat is használhatjuk a feszültségtől való megszabadulásra.

 

Milyen lehetőségeket vehetünk igénybe még?

 

Ha úgy érezzük, hogy a kiégésünk oka mélyebben gyökerezik, akkor érdemes felnőtt klinikai szakpszichológus vagy pszichoterapeuta segítségét kérni. Ha a kiégést extrém módon súlyos, erőteljes szorongás vagy depresszió kíséri, akkor érdemes pszichiáter szakorvost felkeresni, mivel átmenetileg gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.

 

Amennyiben problémájára ráismer a cikkben, szeretne kérdezni ezzel kapcsolatban, megkeresését szeretettel várja az onlipeszichologus.net csapata. A bejegyzést Szabó Lili írta, akihez  négyszemközti online konzultációra itt tud időpontot foglalni.

 

Felhasznált irodalom:

 

Katrin Greßer – Renate Freisler (2017) Stresszkezelési tréninggyakorlatok. Z-Press Kiadó, Miskolc.

 

Thomas M. H. Berger (2012) - Burnout - A kiégés megelőzése 12 lépésben. Z-Press Kiadó, Miskolc.

Tetszett? Oszd meg:


bix logo
Ez még érdekelhet
2018-01-23
-
Gangel Péter - A Bizalmi Kör alapítója
Kiindulásként fontos rögzíteni, vezessünk bármilyen vállalkozást, az kizárólag a kapcsolatainkon keresztül nyer értelmet. 
2018-01-08
-
Gangel Péter - A Bizalmi Kör alapítója
Networking, review, mastermind,  engagement, collaboration. Divatos kifejezések, melyek ma már a legtöbb üzleti beszélgetésben szerepelnek, pedig néhány éve még alig tudtunk róluk valamit.
2017-12-17
-
Hajba Máté
Vége a találgatásoknak. Az elmúlt hetek, hónapok arról szóltak, hogy a Bizalmi Kör egy korszak határához ért. Ilyen időszakokban a döntések súlya megnő, hiszen jó megoldásokkal nagyot léphet előre a cég, míg a rossz döntések hátravethetik akár évekre. Érdekel, merre megyünk tovább?   
2017-11-19
-
Gangel Péter - A Bizalmi Kör alapítója
Vannak dolgok, amik a szemünk előtt történnek. Látjuk őket, valahol a tudatunk mélyén észleljük, de nem gondolunk bele a valódi jelentőségükbe, pedig sokszor a különbséget jelentik siker és kudarc között.   
2017-11-17
-
Habis Melinda
Ahogy korábbi cikkünkből kiderül, ha hosszú távon ér minket jelentős munkahelyi nyomás, az könnyen túlterhelhet minket lelkileg,  szinte észrevehetetlenül léphetünk rá a motiválatlansághoz, érzelmi egyensúlyunk felborulásához vezető útra. 
2017-10-16
-
Habis Melinda
Az ember azt gondolhatná, hogy ha jól megy az üzlet, egyre több az elégedett ügyfél, szépen emelkedik a bevétel az örömmel tölt el bennünket. Hogyan lehet az, hogy hosszú távon mégis negatívan hat ránk ez a változás?
2017-09-28
-
Bencze Melinda
Minden üzleti vállalkozásnak akkor van létjogosultsága, ha profitot termel. Az ügyvezetőnek/cégtulajdonosnak pedig ennek mértéke különösen fontos. Adódik a kérdés, hogyan érhetjük el, hogy magasabb legyen ez a nyereség?
2017-09-20
-
Bencze Melinda
Az Airbnb szálláshely szolgáltatás 2008-ban lépett az online piactérre. A működési elv egyszerű: a felületre bárki feltöltheti a kiadó szobája (netán szobájának egy része), vagy lakása, háza adatait, és a világ bármely táján élő böngésző lefoglalhatja ezt tetszőleges – nyilván a kiadónak is megfelelő – időintervallumra.
2017-08-09
-
Gangel Péter - A Bizalmi Kör alapítója
Szeretsz egyszerre több dolgot csinálni? Jobb lesz, ha gyorsan abbahagyod! Mondjuk is, hogy miért!
2017-08-04
-
SuperAdmin
Gondoltál már arra, hogy akár kedvenc kávézódban is összefuthatsz céged következő jelentős ügyfelével.
2017-08-04
-
SuperAdmin
8 jel, ami után azonnal húzd be a kéziféket.
2017-08-04
-
SuperAdmin
Teljesen mindegy hány éves vagy és mennyi tapasztalat áll mögötted, ezeket a tulajdonságot mindig a hasznodra vállnak.
2017-07-25
-
SuperAdmin
Ahol megtanulhatod üzleti erőforrásként használni a bizalmat.
2017-06-30
-
SuperAdmin
Hat történet, amiből erőt meríthetsz a folytatáshoz.
2017-06-26
-
Hajba Máté
A vezető feladatairól, motivációról, sikerekről és történetekről Dr. Török Lászlóval, a TabuLator Management Consulting alapítójával beszélgettünk.
2017-06-06
-
Gangel Péter - A Bizalmi Kör alapítója
Interjú a Business & Café blog szerzőivel
2017-05-25
-
SuperAdmin
Te mennyire vagy jártas a vállakozók dzsungelében?
2017-05-17
-
Hajba Máté
Miért éri meg hosszútávon egy cégnél maradni? Miért fontos az ígéretek megtartása? Mire figyeljenek a jővő vállalatai? Keleti Józseffel,  a Bisnode D&B Magyarország Kft ügyvezető igazgatójával beszélgettünk motivációról, trendekről és persze a bizalomról.
2017-05-11
-
Hajba Máté
Mikor sikeres vállalkozásokról beszélünk, az embereknek általában a netes és tech multik, Google, Facebook, vagy Apple jut eszükbe. A globális, nagyvárosi cégek mögött azonban megbújnak más sikertörténetek is
2017-04-12
-
Gárdos Réka
Napjaink világa egyre kevesebb mesébe illő történettel lát el minket, pedig ezekre a megvalósult álmokra igen nagy a szükség. Egy ilyen csoda a következő történet.